Ember az utcán-Edda Mûvek

Irány a magyar tenger, Meleg a nyár, mindenkit elvakít, Enyhül az este az utcán, Soknyelvû tömeg vonz, vagy eltaszít Abszolút fölény az utcán, Összegyûlt Európa, mind itt feszít. Ott vagyunk mi is köztük, A nyári bulik, a Balaton újra hív, Nincs kedvünk lefeküdni, Hajt a vérünk, az éjszaka megvadít. Béküljünk meg, vagy rajtunk már a csoda sem segít, De nézd mi történt, épp egy ember közelít. Ember az utcán, faág a vállán, nagyon exkluzív. Rongyokba burkolt teste láttán röhögünk. Ó, ó. A nyarat nem felejtem, Az öreg csöves emléke felvidít, És amit tenni kéne, Odafigyelni, ellesni tõle valamit.