Holnaptól-Szabyest

Megéltem száz csatát, érzem nincs, ami visszatart Szívem vérének árán, nyertem, diadalt A tűz már nem lángol, nem éget fájó gondolat Időm miként pusztul el, jelenem a múltam marad Ó, hányszor kell újra élnem, minden régi rossz emlékem Hiába múlt el, én érzem a tegnapot Holnaptól más ember vagyok Magasban szállnék, de régen földhöz köt a múlt Hirtelen eltűnt minden, mi olykor alakult Keserűen várom, hogy holnap, merre sodor a szél Ahol partra lépek ott kiderül, hitem még meddig él Ó, hányszor kell újra élnem, minden régi rossz emlékem Hiába múlt el, én érzem a tegnapot Holnaptól más ember vagyok Hányszor kell újra élnem, minden régi rossz emlékem Hiába múlt el, én érzem a tegnapot Holnaptól más ember vagyok Nekem örök társ marad a reménység Bárcsak nekem is járna egy esély még Ó, hányszor kell újra élnem, minden régi rossz emlékem Hiába múlt el, én érzem a tegnapot Holnaptól más ember vagyok Hányszor kell újra élnem, minden régi rossz emlékem Hiába múlt el, én érzem a tegnapot Holnaptól más ember vagyok Hányszor kell újra élnem, minden régi rossz emlékem Hiába múlt el, én érzem a tegnapot Holnaptól más ember vagyok Hányszor kell újra élnem, minden régi rossz emlékem Hiába múlt el, én érzem a tegnapot...