Repülj el álmodban hozzám-Demjén Ferenc

Régen sírtunk álmunkban, s derűs hajnal kelt fel. De az álom ébren tart, sohasem oszlik széjjel. Az idő nem mindig győztes, hidd el! Nálam mindig sorban áll. S ha néha: refr.: magadban szenvedsz éjjel, Én várok szenvedéllyel rád. Nem is messzire tán. Ha néha magadban szenvedsz éjjel, Repülj el álmodban hozzám! A világ most arról szól: nevetni vagy sírni. Nekünk mind a kettő jó. Megszoktunk így élni. És ha eljön egy őrült mámor egyszer, mért legyél aki ellenáll? Mert néha: refr. Ez mit szeretnék, így lesz majd nagyon szép. Legalább mi éljük át. Volt úgy: dühöngött a szerelmünk. Semmit el sem feledtünk, ami összetartott. És ha eljön egy őrült mámor egyszer, mért legyél aki ellenáll mert néha refr.